Sulyok Levente
Sulyok LeventeElnök
Tel: + 36 30 300 0767
Pontosan tíz évvel ezelőtt jelent meg a Hírfoltokban egy bemutatkozó portrém. Akkor még zöldfülűként olvashattatok rólam. Azóta szerintem már mindenki ismer, mint a rossz pénzt…
Sulyok Levente vagyok. 1985-ben születtem Egerben, ott is jártam gimibe, képzőművészet szakon, majd Debrecenben végeztem Tűzzománcozott dísztárgykészítőként. Azután a fővárosba keveredtem és azóta is itt élek. A varrás nagyikám révén mindig is jelen volt az életemben, de igazán tevékenykedni pesti éveim alatt kezdtem, virágüzletekben dolgoztam és oda készítettem eladható figurákat, táskát, fémkeretes tárcákat.
Ezután jött a múzsa csókja, mondhatnám úgy is, hogy Lajos Kati összehozott a gépszíjjal, ami elkapott és hát azóta sem ereszt.
10 évvel ezelőtti portrémban azt nyilatkoztam, hogy keresem az utam, még nincs kiforrott stílusom. Nos ez ma sincs másképp. Még mindig számtalan technika csak gondolati síkon mozog, nem köteleztem el magam egy konkrét irányvonal mellett sem. Ez valahol jó is, mert nagyjából mindenhez hozzá tudok szólni, valahol meg nem jó, mert ha három párhuzamos életet élnék, valószínű az is kevés lenne, hogy mindent be tudjak fejezni. A Varrógépcentrumban eltöltött hét év alatt elég nagy szakmai tudás is ragadt rám, illetve ez volt az az időszak, amikor megismerkedhettem Veletek.
Abban a 10 évvel ezelőtti portréban írtam, hogy agyalok a Határtalanul fesztiválra készítendő pályamunkámon. Nos, a tervet megvalósítás követte, két munkám is díjazott lett, azóta több kiállítás és pályázat van a hátam mögött, szerintem több ezer táska, egyéb apróság, táborok és utazások sora, de ami a legfontosabb, hogy ezalatt a tíz év alatt rengeteg barátot ismerhettem meg, akik Ti vagytok! A foltvarrók nagy közössége pasiként nem, hogy kivetett magából, hanem dédelgetett utamon, és most ott tartunk, hogy a közgyűlésen egybehangzó igennel választottatok a Céh elnöki posztjára. Hát mit is mondjak? Borzasztóan meglepett a dolog, de rettenetesen büszke is vagyok és örömmel állok a kihívások elé! Nagyon köszönöm a bizalmat, amit igyekszek megfelelően kamatoztatni.
Vízöntőként úgy tudnám jellemezni magam, hogy folyton tele ötletekkel, mindig megújuló, nyitott az ismeretlenre. Szeretem a kihívásokat. Valahogy adrenalinnal tölt fel és nem nyugszom, míg el nem érem a célt!
Sokan vagytok, akik követitek munkásságomat, rendszeresen jelen vagytok tanfolyamokon, táborokban és az egész életemben. Kis csoportommal a Foltköltőkkel szinte családi viszonyt tartunk fenn. Mindenki tud mindenki nyűgjéről, ott vagyunk egymásnak bánatban és örömben. Szeretném, ha ez így lenne a Céhben is. Legyünk együtt, tartsunk össze bánatban és örömben egyaránt. Legyünk nagyok, merjünk álmodni nagyot, mert azt mondják csak az tud nagyot alkotni, aki tud álmodni is…
És hogy mik a terveim: szeretném kiszélesíteni a látókört, jelenjünk meg új helyeken, ismerjenek, tudjanak rólunk. A másik kardinális kérdés az összetartás, összetartozás fogalmának erősítése. Sajnos egész világunkra jellemző az írígység, a féltékenység, a széthúzás, az egymás fúrása, szapulása. És tegyük hozzá, hogy a Covid csak rontott ezen a helyzeten… Elég csak megnézni egy bármilyen facebook csoportot. Nem mer kérdezni senki semmit, mert azonnal ömlik a negatív kritika. Szerintem a mai, amúgy is nyomorult és elcseszett világban még inkább fontos lenne meglátnunk a szépet és a jót. Ezért kérek mindenkit arra, hogy a negatívumokat kint hagyva, vagy inkább levetkőzve nézzünk a jövő felé. Legyünk egy igazi nagy család, élvezzük amit csinálunk, tanuljunk, tanítsunk másokat, karoljuk fel az újakat. Ha ez megtörténik, azt gondolom mindannyian boldogok leszünk. És legyünk őszinték. Ha egy kritika építő jellegű, azt el kell mondani, a másiknak pedig be kell fogadni. A kulcs a „hogyan”-ban van. Sajnos néha én is tudok bántóan őszinte lenni, amiért előre elnézést kérek.

Dolányi Anna néni szavaival szeretnék most búcsúzni, ami azt gondolom, hogy egy nagy örök igazság és benne van minden. Érdemes elgondolkodni rajta. Neki pedig egy nagy ölelést küldök!

„…Ne felejtsd el: csak az félti a tudományát, akinek kevés van belőle. A féltékenység és az irigység veszélyes kór, elsősorban annak árt, aki birtokolja. Szabadulj meg tőle!…”
/Dolányi Anna: Hasznos könyv foltvarróknak/

Baráti üdvözlettel: Sulyok Levente, a Magyar Foltvarró Céh elnöke

Sziva Zsuzsanna
Sziva ZsuzsannaTitkár
Sziva Zsuzsanna vagyok, 8 éve függő. Patchwork függő. Ezalatt az idő alatt rengeteget tanultam, rengeteg barátot, ismerőst szereztem. Nagyon sok örömem telt és telik az alkotásban. Technikákban mindenevő vagyok, egy jól megtervezett kunyhó éppúgy magával ragad, mint egy szép applikáció vagy egy jó kis angol papírtechnika. (Most épp egy egész éves nagymama virágoskertje quiltre neveztem be.) Szeretem az élénk színeket meg az elegáns pasztell árnyalatokat is. Bár utóbbiakat inkább csodálom, varrni élénk színekkel varrok.
A vezetőség reménybeli tagjaként bízom benne, hogy segíteni tudok abban, hogy ez a nagy hagyományokkal rendelkező közösség fennmaradjon, működjön. Fontosnak tartom, hogy közelebb tudjunk kerülni egymáshoz. Szeretném, ha a tagság nem csökkenne, hanem évről évre bővülne, ha sikerülne fiatalokat is megfertőzni. Le kellene győznünk azt a sztereotípiát, hogy a foltvarrás nagymamáknak való. Meggyőződésem, hogy a foltmunkáknak egy modern lakásban is éppúgy helye van, mint egy virágállványnak, egy állólámpának vagy egy szőnyegnek.
Az anyagra valót informatikusként keresem meg egy dán cég magyarországi kft-jénél, ami speciális szoftvereket gyárt és szállít a világ minden tájára.
Végezetül egy apróság, a Facebookon lánykori nevemen, Fazekas Zsuzsannaként találtok meg.
Gálné Vida Éva - vezetőségi tag
Gálné Vida Éva - vezetőségi tagTagnyilvántartás
Tel: +36 30 377 8696
Minden női felmenőm magas szinten űzte a varrás és a kézimunka különféle fajtáit. Vásárhelyi nagymamáim még idős korukban is hímeztek, necceltek a Háziipari Szövetkezetnek. Anyukám szakképzett lévén a fércelést is kötelezővé tette otthon, amit azért szívesen elkerültem. Már kislányként volt saját varrógépem és mindig odaülhettem a felnőttek gépeihez is. A ház mindig tele volt szebbnél szebb textilekkel, amikből szívesen kanyarítottam kis darabokat a babaruháknak, amiért a dicséret persze sosem maradt el….
Jól varrtam és rajzoltam, ezért művészi pályára készültem, de szülői késztetésre teljesen más utat jártam be. Több mint negyven eseménydús és boldog évet töltöttem el a légiközlekedésben és a világ egyik legnagyobb légitársaságától mehettem nyugdíjba. A varrást soha nem hagytam abba, így történt, hogy a gyerekruháktól a nagykabáton át az ágytakarókig mindent megvarrtam. Tudatosan készültem a nyugalmasabb évekre és rendszeresen képeztem magam az interneten fellelhető csatornákon. Örömmel megyek tanfolyamokra és tábori képzésekre, ahol rengeteg hozzám hasonló érdeklődésű, ügyes kezű foltvarróval ismerkedhetek meg. Lakhelyemen működik egy összetartó csoportom, akikkel állandóan munkában vagyunk. Ők a Cérna Rézik. Részt veszek a modern irányzatot képviselő Foltmodern csoport tevékenységében is. Eddig összegyűjtött tapasztalataimmal szívesen segíteném a CÉH jövőbeni munkáját!
Pilisvörösvár
Király Mónika - vezetőségi tag
Király Mónika - vezetőségi tagCsoportok
Tel: +36 20 568 6234
1974 nyarán születtem Kecskeméten, ahol tanultam és jelenleg is lakom, német tanárként dolgozom. Az apai nagyapám fordító szabó volt, az anyai ági felmenőimnek varrodája volt. Édesanyám esténként harisnyafelszedéssel foglalkozott, nyaralás alatt tűgobelint készített. Így korán közel kerültem a kézimunkához. Legelőször kalocsai mintát hímeztem, majd keresztszemeztem is. Hat évesen már kötöttem, hét évesen horgolni is megtanultam egy szentesi nagynénitől. Az általános iskolában minden lehetséges kézimunkát ki tudtam próbálni, de az origami sem állt akkor távol tőlem. A varrással a főiskolai éveim alatt ismerkedtem meg egy csoporttársamtól, aki a Burdából mutatta meg, mit, hogyan kell varrni. A főiskola után, 1996-ban kezdődött a szerelem a patchworkkel. Ekkor volt az első tanfolyam az Ifjúsági Otthonban, ahol Lengváriné Bárány Mária mutatta meg a kezdő lépéseket. Nemsokára meg is alakult a Kecskeméti Napraforgó Foltvarró Kör Egyesület, majd később 2009– ben megválasztottak elnökségi tagnak. Azóta is segítem az ott folyó munkát. Kezdetben a nagyapai lábbal hajtós Singerrel varrtam és tűztem a munkáimat. Ma már én is modernebb géppel varrok, tűzök. Sok tanfolyamon vettem részt, sok technikával ismerkedhettem meg az évek során. A Modern vonalat is kipróbáltam, külsős tagja vagyok ennek a csoportnak. A CÉHbe viszonylag későn csatlakoztam, nem tudtam több kifogást keresni, miért ne lehetnék tagja ennek a közösségnek is. A „Csendes varrás” indított el a kézi varrás felé. Manapság ez tölti ki az időm nagy részét.
Nagyon meglepett, ugyanakkor megtiszteltetés, hogy a vezetőség bennem is gondolkodott, mint leendő tag.
Kecskemét
Darabont Csilla - vezetőségi tag
Darabont Csilla - vezetőségi tagWeboldal, informatika
Tel: +36 30 626 3595
Marketing végzettséggel és pár éves TV-s tapasztalattal, ma már saját informatikai vállalkozásunkban dolgozom, mint webfejlesztő. A szervezés, a weboldalak design felépítése foglalkozásom része.
A kézimunka már gyerekként jelen volt az életemben. Nagymamám gyönyörűen horgolt, az iskolában pedig a szigorú kézimunka órák adták meg az alapot. Akkor még nem tudtam, hogy a kreatív foglalkozás ennyire része lesz az életemnek.
Kacsuk Évi, (látván, hogy horgolok) hívta fel a figyelmemet a foltvarrásra. Innen indult a foltvarró életem, ami az elmúlt években rendesen felpörgött; tagja vagyok a Foltvarró Céhnek, a Foltmodern csoportnak. Varrunk, kiállítunk, „Foltvarrók napját” szervezzük és még sorolhatnám. Lendületes, nyughatatlan, segítőkész csapat, sokat tanulok tőlük, amit ezúton is köszönök nekik.
Jó közösséghez tartozni, örömmel varrni, azonos érdeklődésű emberekkel eszmét cserélni, fejlődni. Ehhez a gondolathoz szeretnék hozzájárulni, segíteni, hisz a közösség mi magunk vagyunk, a CÉH.
Budapest

HÍREK-ESEMÉNYEK

Aktuális

E-HÍRFOLT

Minden hónapban